�letem legmeghat�roz�bb k�nyve (els�re is megfogott, �s az�ta m�r j�p�rszor elolvastam, mert nem tudom megunni), az ANNA FRANK NAPL�JA.

Ami�ta el�sz�r elolvastam a k�nyvet, az�ta a "rabja" vagyok. Ak�rh�nyszor olvasom �jra, mindig elvar�zsol. Maga a t�rt�net is, hisz a II. vil�gh�bor� alatt nem volt �ppen k�nny� a zsid�k �lete (s�t...). �s maga a kisl�ny is nagyon �rdekel, hogy ezt a sz�rny� helyztet, hogyan is �lte meg a mindennapjaiban (persze am�g meg nem halt). Leny�g�z� t�rt�net egy kisl�ny toll�b�l, aki h�en mutatja be, ezt a megr�z� t�rt�netet. N�hol gyermeki bejegyz�sek tal�lhat�ak (a kor�nak megfelel�en), n�hol pedig olyan feln�ttesen fogalmaz.

Mir�l is sz�l a k�nyv?

Anneliese Marie „Anne” Frank (Frankfurt, N�metorsz�g, 1929. j�nius 12. – Bergen-Belsen, 1945. m�rcius) zsid� sz�rmaz�s� n�met l�ny, akit „Anne Frank napl�ja” c�mmel kiadott, a m�sodik vil�gh�bor� idej�n �rt napl�jegyzetei tettek vil�gh�r�v�. Napl�j�t, melyben csal�dj�r�l �s bar�tair�l, �rz�seir�l, megl�t�sair�l, azaz �let�r�l �rt, tizenharmadik sz�let�snapj�t�l kezdve vezette 1944. augusztus 1-j�ig.

A csal�d Adolf Hitler hatalomra ker�l�se ut�n menek�lt el N�metorsz�gb�l Hollandi�ba. Hollandi�t a n�metek 1940 m�jus�ban lerohant�k �s megsz�llt�k. 1942 nyar�n Anne n�v�re, Margot beh�v�t kapott „munk�ra N�metorsz�gba”. A csal�df�, Otto Frank tudta, hogy a beh�v� deport�l�st jelent, �gy m�r m�snap elrejt�ztek. Frank�k egy m�sik csal�ddal 25 h�napig bujk�ltak Amszterdam belv�ros�ban, Otto c�g�nek h�ts� �p�let�ben mindaddig, am�g egy m�ig ismeretlen szem�ly fel nem jelentette �ket. A rejt�z�ket el�sz�r Westerborkba, majd Auschwitzba hurcolt�k, ahonnan Ann�t �s n�v�r�t, Margot-t Bergen-Belsenbe vitt�k tov�bb. 1945 m�rcius els� heteiben, a t�bor felszabadul�sa el�tt n�h�ny h�ttel mindketten t�fuszban haltak meg. Anne �desanyja Auschwitzban lelte hal�l�t. �desapjuk, Otto Frank megmenek�lt, Amszterdamba hazat�rv�n tudta meg, hogy feles�ge meghalt a koncentr�ci�s t�borban, k�s�bb a V�r�skereszten kereszt�l kapott �rtes�t�st l�nyai hal�l�r�l. Anne napl�j�t az egyik b�jtat�t�l (Miep Gies) kapta meg. Miut�n elolvasta l�nya szem�lyes gondolatait, t�bbek r�besz�l�s�re 1947-ben adta ki, �gy lett Anne Frank napl�ja ismert �s vil�gh�r�. Sz�mos (65) nyelvre leford�tott�k, sz�ndarabot, filmet, oper�t �rtak bel�le. Az Otto �ltal kiadott els� napl� nem tekinthet� teljesnek (kivett bel�le egyes r�szleteket, pl. amiben Anne a sz�leit szidta, illetve m�g �l� emberekr�l �r szem�lyes inform�ci�kat), de hal�la ut�n (1980) a teljes kritikai kiad�s l�tott napvil�got. FORR�S: WIKIP�DIA